Amint majdnem minden bagolyköves kis csemete láthatta a már futóban lévő a suli legjobb költője szavazást. Hát én szavaztam és, ahogy olvastam a verseket az egyik komolyan megfogott. Olvastam és kissé magamat is megláttam benne. A költőjéről még semmit nem tudom, de nagyon ügyes és szép munka. Reménykedem benne, hogy ő nyer... habár ez a többieken is műlik. A vers a következő:
Most, hogy vége lett...
Most, hogy vége lett,
Emlékpihékre hajtom szomorú fejemet!
Könnyeimet nyeldesve suttogom nevedet.
Most, hogy vége lett,
Elszürkült az eddig színes világ,
A nevedet ismétlem, mint monoton imát.
Most, hogy vége lett,
Nem tudhatom lépted merre halad,
Soha többé nem hallhatom vágytól rekedt szavad.
Most, hogy vége lett,
Emlékedbe burkolózva hunyom le a szemem,
Néma sikollyal ajkamon, zokog a szerelem.
Most, hogy vége lett,
Sírni kezd az ég, siratja a hulló csillagokat,
Hajtsd inkább álomra a fejed, aludj.... SZÉP ÁLMOKAT!
IMÁDOM! Ááááá... :$
2008. augusztus 14., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése